Pszichológus-irodalomterapeutaként a célom pszichológus szemmel nézni az irodalmat, valamint a pszichológiai munkába építeni azt. Felfedezni és megmutatni, hogy hol és hogyan találkozik a kettő, és milyen közös utakon indulhatnak tovább. Hiszem, hogy a különböző szövegek a szórakoztatáson vagy tájékoztatáson túl a lelki egészségünk megőrzéséhez is elengedhetetlenek.
Manapság a naplóírásról sokunknak egy, valahol a tinédzser-korunkban felejtett színes-szagos füzet jut eszébe, amelyben minden szöveget úgy kellett kezdenünk, hogy „Kedves Naplóm!”, és életcélunk volt, hogy a testvérünk rá ne találjon. Most itt az ideje, hogy a naplóról való