Pszichológus-irodalomterapeutaként a célom pszichológus szemmel nézni az irodalmat, valamint a pszichológiai munkába építeni azt. Felfedezni és megmutatni, hogy hol és hogyan találkozik a kettő, és milyen közös utakon indulhatnak tovább. Hiszem, hogy a különböző szövegek a szórakoztatáson vagy tájékoztatáson túl a lelki egészségünk megőrzéséhez is elengedhetetlenek.
A biblioterápia nem a Bibliával foglalkozik, és nem egy pszichoterápiás módszer, habár alkalmazhatja az előbbit és alkalmazhatja az utóbbi. De miben is több ez az itthon még kevésbé ismert módszer annál, mint hogy önsegítő könyveket olvasunk vagy könyvklubokat tartunk? Mítoszrombolás,